Fűtés klímával

Itthon még nem igazán elterjed a klímával való fűtés, de folyamatosan javuló tendenciát tapasztalunk. Álláspontunk szerint azért, mert szkeptikusok vagyunk a klíma ezen kényelmi és gazdaságos funkciójával, egy komfortzónán kívüli dolognak találjuk. A klímával való fűtés mellett azonban rengeteg pozitív érv szól. Lássuk, hogy mik ezek.

Sokan az anyagiak miatt morfondíroznak, ami teljesen érhető, sokan pedig úgy vagyunk vele, hogy fával és gázzal fűtűnk, mert a fa fűtőértékénél, a gáz kényelménél nincs jobb.

Pedig ez nem így van. A klímakészülékek fogyasztása sokkal gazdaságosabb, mint az imént felsorolt megoldásoké, és azon kívül, hogy egy távirányítót kapcsolunk, vagy egy applikációt beállítunk, semmi dolgunk vele. Azért ez talán mégis egyszerűbb, mint 1-2 óránként fát dobni a kazánba, főleg akkor, ha otthon sem vagyunk. A megfelelő készülék kiválasztásával és bizonyos feltételek teljesülése mellett gond nélkül megtakaríthatunk, akár 30-40%-ot.

Ezek a klímaberendezések más elven működnek, mint egy gázkazán vagy egy elektromos radiátor. A hagyományos olajradiátorok az elektromos áramot egy fűtőszál segítségével alakítják át hőenergiává. Ez gyakorlatban nagyjából egy az egyben történő energialeadásra elegendő. Azaz a készülék 1kW elektromos energiából fog előállítani 1kW hőenergiát.

Ezzel szemben a fűtésre alkalmas klímák hőszivattyús elven működnek, ami ennél háromszor, akár négyszer jobb hatásfokot biztosít, tehát 1 kW elektromos energiából 3-4 kW hőenergiát képes előállítani.

Találkoztunk már olyan esettekkel is, hogy a készülék tulajdonosok nem is ismerik a klímának ezen funkcióját, pedig a jelenleg forgalmazott készülékek jelentős részre már remekül használható minden évszakban. Miután megtapasztalták ezt a funkciót, élvezni kezdték a készülék által nyújtott kényelmi szempontokat. Elég, ha a készüléken beállítjuk az elérni kívánt hőmérsékletet és az megfelelően szabályozza a fűtést.

A szabályozhatósághoz kapcsolódik egy másik fontos kényelmi funkció is, hiszen ezeket a modern gépeket már a kanapén ülve, akár mobiltelefonról is tudjuk irányítani. Emellett interneten keresztül akár előre is programozhatóak. Beállíthatjuk akár, hogy esténként melegebb legyen, vagy, hogy amíg az otthonunktól távol vagyunk ne fűtsön olyan mértékben a készülék.

Fontos szempont lehet a gyors felfűtési idő is. Ezek a készülékek pár perc alatt kellemes meleget varázsolnak a helyiségben. Így akár elég lehet akkor befűteni a lakást, amikor hazaérünk vagy használhatjuk a már fentebb említett temperáló fűtést is. Tapasztalataink szerint a készülék ugyanakkor a legkedvezőbben akkor fogyaszt, ha a nap 24 órájából 24 órát működik. Felmerülhet a kérdés, hogy miért? Ennek az az oka, hogy amikor a készüléket egy hideg helyiségben bekapcsoljuk, akkor ő maximális áramfelvétellel azon dolgozik, hogy minél hamarabb elérje az általunk kívánt hőmérsékletet. Ahogy közeledik a kívánt hőmérséklethez szépen lassan egyre kevesebb áramot használ. Amikor pedig már elérte, akkor szépen szinten tart, ilyenkor minimális az áramfelvétele.

Mi is az a hőszivattyú és miért gazdaságos a használata?

A hőszivattyúk lényege, hogy egy adott közegből egy másikba szállítják a hőenergiát. A klímaberendezés egy levegő-levegő hőszivattyú, ami hűtési üzemmódban a benti levegőt a hőcserélő segítségével lehűti, fűtési üzemmódban pedig felfűti. Az ezen áthaladó levegő hőmérséklete megváltozik és ennek a hatását érezhetjük a szobában.

A klímában egy erre a célra kifejlesztett hűtőközeg van, ez egy speciális vegyület, ami átalakul cseppfolyósból gázhalmazállapotba és fordítva, így alkalmas a hő elvezetésére. Hűtés üzemmódban a lakás meleg levegőjét a hűtőközeg hűti le, ami így felmelegedve gázhalmazállapotban távozik a kompresszorba, ahol ez a gáz összepréselődik. A gáz ezáltal sokkal sűrűbb lesz, azonban a felhalmozódott hőenergiát megőrzi. Ez a forró és sűrű gáz a kinti közegbe kerülve leadja ezt a hőenergiát és immár lehűlt állapotban kerül vissza a rendszerbe, ahol a benti tér hűtését segíti.

Ugyanez a folyamat játszódik le a fűtés során is, azonban ekkor a kompresszor segítségével felhalmozott hőenergia a lakás levegőjét fogja felfűteni.

Mint a fentiekből is látszik a klímával való fűtésnél az elektromos áram csupán a rendszer működését biztosítja, nem pedig közvetlenül a hő előállításáért felelős. Így lehetséges az, hogy egy jó minőségű légkondicionáló készülékkel akár háromszor-négyszer hatékonyabban fűthetünk, mint egy villanyradiátorral.

Újépítésű házaknál mindenképp érdemes kiépíteni ezt a rendszert, hiszen egyszerre biztosítja a nyári és téli komfortot, emellett a gázfűtés kiépítési költsége akár a kétszerese is lehet a klíma telepítésének.

Akkor is remek választás lehet ez, ha egy lakásban nem elérhető a gáz, költséges lenne a kémény és a rendszer kiépítése. Ebből adódóan látható, hogy a klímakészülék kiépítése sokkal kevesebb munkálattal jár.  

Felmerül bennünk a kérdés, hogy minden készülék alkalmas a fűtésre?

A hagyományos berendezéseken is előfordul fűtés funkció. Ezek azonban nem alkalmasak arra, hogy a teljes téli időszakot végig fűtsék és az átmeneti időszakban sem kifejezetten gazdaságosak. Ennek az oka, hogy minél hűvösebb van kint, annál jobban romlik a hatásfokuk. Többnyire +5 fokig használhatóak, ez alatt drasztikusan romlik a teljesítményük.

Ezzel szemben a fűtésre optimalizált klímák -20, -30 fokig is képesek gazdaságosan biztosítani a lakás fűtését, akár a teljesen fűtési időszak alatt is.

Ezek a hőfokok nem azt jelentik, hogy -30 foknál kikapcsol a készülék és fűtés nélkül maradunk. A megadott határérték azt jelöli, hogy mekkora hőmérsékletig képesek gazdaságosan működni. Ennél nagyobb hidegek esetén elkezd jelentősen romlani a hatásfokuk. Hazánkban a -25 fok nagyon ritka, így emiatt semmiképp sem kell aggódnunk.

Az ilyen inverteres készülékek úgy vannak kialakítva, hogy nagyobb hatásfokkal működjenek. Nagyobb hőcserélők, ventilátorok és kompresszor jellemzőek rájuk. Emellett műszaki adottságaiknál fogva könnyedén megbirkóznak a lecsapódott folyadék fagyásával is. Ezt egy beépített leolvasztó mechanika biztosítja, ami egy néhány perces leállás során az előállított meleg levegőt a készülék fagymentesítésére használja.

Általában a fűtésre alkalmas klímák nagyobb hőcserélő felülettel rendelkeznek, ezért mind a kültéri, mind pedig a beltéri egységek valamivel nagyobbak is lehetnek a hagyományos készülékeknél.

Tapasztalatunknak köszönhetően segíteni tudunk Önöknek a megfelelő készülék kiválasztásában, rendelkezünk kimondottan fűtésre optimalizált készülékekkel is.

SEER és SCOP szabványok
A SEER másnéven a szezonális energiahatékonysági tényező: ez a teljes hűtési szezonra vonatkozó érték. Az értéket úgy kapjuk, hogy az éves hűtési igényt osztjuk az éves, hűtésre vonatkozó áramfogyasztással.

A SCOP a szezonális teljesítmény együttható. Fűtési szezonra vonatkozó érték, amit az éves fűtési igény és az éves, fűtésre használt energiafogyasztás elosztásával kapunk meg.

Magyarul mindkét érték esetén minél magasabb ez a szám, annál energiatakarékosabb az adott klíma készülék.

Mit jelent az, ha például az érték SCOP: 4.3 / Fűtés /
 Ez azt jelenti, ha a klíma 1 KW-ot fogyaszt, akkor 4.3 KW teljesítményt tud leadni (bivalens hőfokon).
Nézzünk meg egy gyakorlati példát: a klíma már elérte a szoba hőmérsékletét (pl. 24 fokot), ezért csak a szinten tartás miatt alacsony fordulaton (teljesítményen) üzemel a kompresszor, és mondjuk a fogyasztása 300 watt. Ez azt jelenti, hogy óránként 300 W-ot fogyaszt, de közben 1230 Watt teljesítményt ad le hő formájában (több, mint 4x többet), és így melegíti a szoba levegőjét. Viszont, ha túllépte a beállított értéket (vagy kb. elérte), akkor a klíma le fog kapcsolni addig, míg nem megy kicsit lejjebb a hőmérséklet. Pl. az 1 órából lehet, hogy csak fél órát üzemel.